“Hulladékból újat, és szebbet”
Intézményünk konyhájáról rendszeresen elhozzuk a paradicsompürés (nagyüzemi méret?) konzerves dobozokat, melyeket utána festéssel, szalvétatechnikával, vagy kiselejtezett textillel, pl.: kin?tt farmernadrágszár felhasználásával újjávarázsoljuk. Ez a farmeros stílus nagyon jól illik tizenéves tanítványainkhoz. Utána egyben dekorációvá, és tároló darabbá válik.
A nagyméret? bef?ttes üvegeket sem hagyjuk, hogy kikerüljenek a vegyes kukába. Dekoratív gomb, fonal, és egyéb tárolóvá varázsoljuk.
Továbbá óriási mécsestartót is készítünk bel?. Színes faleveleket ragasztunk rá tapétaragasztóval, és gyönyör?en átvilágít rajta a gyertya fénye.
Ha üvegfestékkel díszítjük, akkor váza, vagy tárolóedényként szolgál.
A fenti feladatokat autista fiatalokkal közösen végezzük, és a hulladékmentésen túl, a fiatalok foglalkoztatásán, és az elkészült tárgyakkal történ? örömszerzés is a cél, mivel az tárgyakból egy-egy darabot haza is vehetnek szüleiknek. (A szül?nek öröm, hogy az ? autista gyermeke készítette.)

“ÖKO séta naponta”
Csoportunk mindennap 1 órás sétát tesz az iskola környékén. Ilyenkor szatyrokkal felszerelkezve megyünk, és az utunkba es? eldobott pet palackokat, sörös és energiai italos dobozokat felszedjük. Sajnos tapaszaljuk, hogy naponta szaporodnak az eldobott holmik.) Sok esetben furcsán néznek bennünket az utcán. Az ok, részben tanítványaink mássága, részben ez a szemétszedési akció sem megszokott az átlagember számára.

“Autizmussal él? tanuló napi környezetvédelmi programja.”
Tanulóink szülei bevonásával is gy?jtjük a m?anyag flakonokat, újságokat, használt elemeket.
Továbbá a közeli lakótelep egy 10 emeletes tömbjének közös képvisel?je az egész házból összegy?jti számunkra az újságokat, pet palackokat, amit elszállítunk az iskolába. Így minden nap fél óra környezetvédelem/kézimunka foglalkozás keretében a nap folyamán érkezett hulladékokat szelektáljuk. A munkában mindenki képességeinek megfelel?en részt vesz.
Szelektálást követi a „Tapossa laposra!” tevékenység, amit nagyon szeretnek tanulóink. Ilyenkor lehet hangoskodni, nevetni, zörögni.
A papírokat és a m?anyag flakonokat kérésünkre egy hulladék feldolgozó cég rendszeresen elszállítja iskolánkból, és némi pénzt is kapunk érte. 
A flakonok kupakjait pedig továbbadjuk olyan családnak, ahol a halmozottan fogyatékos gyermekük gyógyítására fordítják a kupakok leadása után kapott pénzt. Tehát még a mi is tudunk segíteni.
Készítettünk (természetesen hulladékból) csoportunk számára kupaktárolót, és elemgy?jt?t, az autista gyermekek számára hívóképpel ellátva. Ha a mi kis elemgy?jt?nk megtelik, utána azt is közösen egy nagyobb gy?jt?be továbbítjuk. 

Természetesen az egyéb m?anyag hulladékokat is szelektíven gy?jtjük, és a közeli gy?jt?helyre visszük, ha megtelik a zsák.

Véleményem szerint ezzel a gy?jtéssel/szelektálással nemcsak tanítványaim, hanem szüleik szemléletét is tudom pozitív irányba alakítani.
„A hulladék létrehozása nem feltétlenül rossz dolog. Az a helytelen, ha nem kezdünk vele semmit.
(Mark Stevenson)